Amikor tegnap azt írtam, hogy az egy minősíthetetlenül rossz nap volt, akkor nem túloztam. A mai se volt sokkal jobb. A kezdő vállalkozók okulására azért lefirkantok egy - két részletet, ami rámutat, hogy ha frankó kereskedő akarsz lenni, akkor vastag ágat fűrészelsz magad alatt nagy lelkesedéssel.
1. A vájtfülű zongorista esete
Még a múlt év végén eladtunk egy jónevű gyártótól egy jónevű digitális zongorát egy alföldi ügyfelünkek. Elég gyakori dolog ez, szinte naponta küldünk árut mindenfelé, és hát néha előfordulnak azért problémák is. De ez elég speciális eset. Most, január közepén hívott bennünket az ügyfél, miszerint elromlott a hangszer, mert bizonyos billentyűk leütését fura, halk, zizegő hang kíséri. Ebben az esetben úgy döntöttünk, hogy biztosan valami kis vezetékköteg vagy árnyékoló lemez szabadulhatott el, és mindenki jobban jár, ha egy környékbeli szakszerviz emberét kérjük meg, nézze meg a hangszert, aztán majd mi rendezzük a költségeit. Ki is ment a szakember, megállapította, hogy valóban hallható valami, de nem tudja elhárítani, mert nem mechanikus rezgés, hanem a hangszóróból jön. Jó, mondtuk, kifizettük a szolgálatát, a zongorát pedig idehozattuk, természetesen saját költségünkre. Próbálgattuk, de bizony nem találtuk semmi baját. Ismét felhívtuk az ügyfelet, aki elmagyarázta, hogy az a bizonyos nagyon halk kis nesz akkor hallható, ha meghatározott billentyűket így és így ütünk le, és utána lenyomva hagyjuk, majd erősen fülelünk. Nagy nehezen reprodukáltuk a dolgot, valóban van egy halk kis nesz. Megnéztük a nálunk levő másik ugyanilyen hangszert, ugyanígy viselkedik az is. Tehát konstrukciós jellegzetesség. Hogy miért nem tűnt fel eddig egyikünknek sem? Hát azért, mert normál játék közben ez egyszerűen nem jelentkezik. Csak akkor, ha valaki tudja, hogy így elő lehet csalogatni, és nagyon figyel. A cég képviselete megerősítette, hogy igen, tudnak erről. Valószínűleg az eredeti zongora hangjában, amiről a digitális mintavételezés történt, volt valami kis rezonancia, és ez belekerült a hangba. Dehát ez természetes, nincs ebben semmi különleges, vagy extra. Mivel játék közben nem hallani, a gyár sem tulajdonított neki jelentőséget.
Az ügyfél néhány óra telefonálgatás után sem hiszi el, hogy ez igaz lehet. Őt ez zavarja. Mondtam neki, hogy oké, visszavásároljuk a hangszert, de a többi, hasonló árú, vagy akár jóval drágább hangszerek hangjában is találhat kivetnivalót, ha kifejezetten erre spekulál. De ő szeretné, ha kijavítanánk. Nem hiszi el, hogy ez nem meghibásodás, hanem egy jellegzetessége a hangszernek. Felhívta a gyár képviseletét is, ahol megerősítették a mi álláspontunkat, de nekik sem hisz. Mondtuk, hogy jöjjön el, vagy utazzon Pestre, hallgasson meg egy másikat, és konstatálni fogja maga is. De ő nem nagyon tud utazni. Ilyen esetekre azonnal bedobom a visszavásárlást, mert bár bukunk rajta egy halom pénzt, de ha órákat agyalgunk a telefonban, akkor meg az érdemi munkára nincs időnk, és még rosszabbul járunk. Egyébként semmiféle törvény nem kényszerít bennünket a visszavételre, mert a 72 óra már régesrég lejárt, de még a távvásárlás esetére megadott 8 nap is. Az ügyfél még mindig vacillál.
2. A sürgős és fontos munka
Egy "muzsikás" ügyfelünk izgatottan hívott fel bennünket, hogy a birtokában levő, korábban nálunk vásárolt hangszert mennyiért számítanánk be egy új hangszerbe? Gyorsan kell neki egy kalkuláció, mert azonnal akar lépni. Már nem emlékeztünk a pontos típusra, sem a vásárlás körülményeire, sem az árakra. Ezért, hogy normális kalkulációt tudjunk adni, feltúrtuk az iratraktárt, és 2001 - től 2003 - ig kézzel átnéztük az anyagot. Ennek a súlyát csak az érti, aki járt már az iratos sufninkban :) Megvan ugyan minden, de a zsúfoltság miatt több mázsa papírt kell megmozgatni, mire előkerülnek a szükséges archív vackok. 2003 után már a számítógépes rendszer megy, annak a leellenőrzése már jóval gyorsabb. Na, hárman átnéztünk mindent, de a holminak nem találtuk nyomát. Aztán másnap reggel vigyorogva beállított a gyerek, és közölte, hogy csak azért volt annyira sürgős neki az ár, mert meghirdette a cuccot, és már el is adta, és kíváncsi volt, hogy mi mennyit adtunk volna érte :) Lehet mondani, hogy minek lihegtünk ennyire, hiszen eleve nem ért az egész ennyit. Azonban ha nem lehet egyből eldönteni, hogy csak árnyékra vetődünk - e, könnyen megszívhatjuk. Mert ha mégis valami értékes cuccot akart volna venni, akkor magunkkal szúrunk ki, ha a régi kacatját áron felül számítjuk be, bár a tulaj ugye örült volna ennek. Ha pedig túl alacsony árat mondunk, akkor azonnal elterjeszti rólunk, hogy köcsögök vagyunk, mert irreálisan olcsón számolnánk be a holmiját.
3. Szerviz szivattyú
Egy kuncsaftnak valamikor tavaly tavasszal cserélt Gyuri zip meghajtót a hangszerében. Nem szeretjük ezeket a meghajtókat, mert kényesek, könnyen tönkremennek, és nehéz pótolni őket. A számítógépes használatból már jó 10 éve kikoptak, mert ezekre a fogyatékosságokra hamar fény derült. A hangszer tulajdonosok azonban nem tudtak ezzel a ténnyel mit kezdeni, hiszen egy szintetizátorban nem lehet csak úgy adathordozókat variálni, mint egy PC-ben. Amire a gyár felkészítette őket, azt kezelik. Kicseréltük hát a meghajtót, de a srác nemrég megint behozta. Az a panasza, hogy nyírja a meghajtó a zip lemezeket, vagyis némi használat után mindenegyik tönkremegy, ami csak belekerül. Egy lemez 2500 Ft, tönkretettünk mi is hát egyet, hogy meggyőződjünk a tényről. Mondtam Gyurinak, hogy úgy tűnik, ki kell cserélnünk a meghajtót garanciában. Amikor tavaly cseréltük, akkor 30.000 Ft körül volt az ára, mostanra 120.000 Ft lett. Ráadásul már csak pár darab van belőle. Csakhogy. Mitől is mehetett tönkre ez a meghajtó? Pl. attól, hogy bentfelejtett lemezzel zötykölődött szállítás közben, vagy hogy szennyezett lemezt raktak bele. Aztán kiderült, hogy a srác valamikor megkísérelt tévedésből a külső SCSI csatlakozóra egy printer portos külső drive-ot rákötni. Ez viszont a kontroller chipnek csaphatott oda, és félő, hogy ha ez igaz, akkor az új meghajtót is taccsra vágja percek alatt. Módszer ennek a problémának a behatárolására nem létezik, csak a próba. Az ügyfél persze hallgat, mint nyúl a fűben, az ő jogait számos törvény védi. Pedig ha elmondaná, hogy valójában mi is történt, letisztulhatna az egész ügy. Az csak hab a tortán, hogy Gyuri a frissen elhozott drive felbontása előtt valami elszabadult apró tárgy hangjára figyelt fel mozgatás közben. Ezért most azt visszavisszük kicseréltetni
Látható tehát, hogy egyetlen nap alatt több száz ezer forintnyi nem várt pénzkidobás borulhat a nyakunkba, amire cinikusan azt mondhatnánk, hogy "benne van a pakliban". A kérdés valójában az, hogy a mások trehánysága, extravaganciája, gyártói felelőtlensége miatt előálló károkat milyen mértékben vállalhatjuk be? Az árainkra ezeket a kockázatokat nem lehet ráterhelni egy árérzékeny piacon. Ha pedig minden ilyent benyelünk, akkor nagyon hamar fejreáll a cég. A kínai gyárak kacatjai különösen előtérbe hozták ezeket a kérdéseket, mert a szerviz problémák sohasem látott mértéket öltöttek. A fogyasztóvédelmi törvény nem ismer "kínai kacat" kategóriát, márcsak azért sem, mert immáron minden kizárólag ott készül.A nép pedig odavan értük. Baj nem érheti a vásárlót, hiszen a törvény vas szigorral védi.
Talán nem meglepő, hogy egy ilyen kavarós és negatív profitot hozó nap után az ember idegei összeborzolódnak. Néhány tanács, ha te is így járnál:
- ne nézz tévéhíradót és politikai elemző, vagy vitaműsort, se valóságshow-t!
- este 10 után ne fogadj ügyfeleket, még ha mégoly kedvesen kérik is!
- hallgas inkább RADIOSWISSJAZZT !
