Ahogy elnézem, két hete nem írtam ide semmit. Talán a leghosszabb pauza az eltelt egy év alatt, mióta megy a blogom.
Októbertől kezdve mindenkinek, aki nem munka jellegű kérdésekkel keresett meg, azt mondtam, hogy térjünk majd vissza a dologra január 15. után. Azt gondoltam, hogy eddig már lefut az év zárása, az új év kezdése, a leltár, meg az adminisztratív terhek nagy részén is túl leszek. Mint a korábbi bejegyzésekben megírtam, a decemberi hajtás rengeteg energiát kivett belőlünk. Az év első napjaiban szétgyötörten, fáradtan estünk neki a leltározásnak, amit azért viszonylag tempósan sikerült letudni az első héten. Azonban még a múlt évről megmaradt feladatok, restanciák rendezése nagyon sok időt, energiát és pénzt emésztett fel emellett is, tehát megfeszítetten dolgoztunk ismét. Ráadásul bejött még néhány tavaly előkészített projekt, amikhez rendszerterveket, ajánlatokat, kiegészítő anyagokat kellett készíteni. Így számomra az első két hét a számítógép előtti görnyedésből állt, amit csak az ehhez kapcsolódó telefonálgatás, faxolás, másolás szakított meg. A reggeltől késő éjszakáig vagy hajnalig tartó számítógépes munka fárasztó. Aki nem próbálta még néhány héten át, az el se tudja képzelni, mennyire. Az emberek jelentős része a számítógépet szórakozásra használja, ezért sokan úgy viszonyulnak ehhez a dologhoz, hogy "milyen jó neked, hogy ilyen kényelmes és kellemes melód van!" Nos, ha a cél az, hogy egy pályázathoz szükséges irdatlan mennyiségű dokumentációt a hozzá szükséges idő tizede alatt precízen előállíts, gyakran 30 - 40 képernyő (ablak) között ugrándozva, ez már eléggé fárasztó. Nehezítésül párhuzamosan kell több ilyent csinálnod, és mindenki türelmetlenül várja a saját anyagát. A feladat óriási koncentrációt igényel, mert nem csak a formai és tartalmi követelményekre kell ügyelni, hanem a legapróbb komponensig átgondolt műszaki elképzelést kell elővezetni, amit megvalósulás esetén nekünk kell átadni, beüzemelni, a megrendelő és a pályázatmenedzserek felé igazolva minden pontban a megfelelő paramétereket és működést. A legnehezebb azonban az, hogy ebben a kaotikus gazdaságú, válságtól terhelt világban mindenféle műszaki koncepció kútba eshet, mert a projektek átfutásának, megvalósításának hónapjai vagy évei alatt a piac sokszor átformálódik, megszűnnek kiajánlott termékek, illetve jelentős árváltozások következhetnek be, amiket a szállítónak, nekünk kell benyelnünk. Ezért nagyon fontos, hogy a gyártókkal, képviseletekkel, nagykerekkel jól letárgyaljuk a projektbe beállítható lehetséges eszközöket, beérkezéseket, finanszírozást, lehetséges alternatívákat, garanciális kérdéseket. El lehet képzelni, hogy amikor több száz komponensről van szó, és az ember 4 - 5 teljes verziót végig fut, az bizony nem három perc.
Továbbá ezzel sem tudok általában folyamatosan foglalkozni csak éjjel, mivel nap közben a "sima" bolti ügyek menedzselésébe is bele kell ugrálnom. A figyelemnek ez a percenként sokszori átirányítása az, ami engem nagyon fáraszt. De ahhoz, hogy ezeket a projekteket finanszírozni tudjuk, meg kell teremteni a napi bevételeket, és nem küldhetünk el vevőket azzal, hogy bocs, most baromira el vagyunk foglalva!
Eztúton üzenem tehát mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek, akiket, akiknek:
- röviden és megfelelő indoklás nélkül leráztam
- nem mentem el hozzájuk valamilyen kellemes alkalomra, sörözni, stb.
- nem küldtem karácsonyi üdvözletet
- a telefonálás vagy skypolás rövidre fogására kértem
hogy ne haragudjanak rám, pusztán életben maradási technikákat alkalmaztam. Remélhetőleg előbb - utóbb kicsit rendeződnek a soraink, és mindenkivel lesz módom emberi módon szót váltani. Minden estre köszönöm a sok jó kívánságot, segítséget! Ígérem, ezeket szigorúan elraktároztam, és igyekszem mindenki felé viszonozni :)
