Aki olvasgatja ezeket a blogbejegyzésket, már tudhatja, hogy rádiófüggő vagyok. A tévénézés számomra többnyire valamiféle pótcselekvés, pláne, amikor IQ - süllyesztő amerikai filmeket nézek, vagy valami idióta sorozat előtt bambulok.
A rádió az valami más. Szüleim elbeszéléséből tudom, hogy nagyon szegényen házasodtak össze, apámnak két komoly vagyontárgya volt: egy bicikli és egy Orion rádió. Ez a rádió a családunkban mindig is központi szerepet játszott, jóformán reggeltől estig szólt. Talán emiatt is volt, hogy nagyon hamar kezdtünk beszélni, hiszen szüleink mellett valaki folymatosan beszélt mellettünk. Vagy zenélt:) Bár zenészek azért nem lettünk, de ma is meglepően sok zenei műsorra emlékszem, amit pici gyerekként hallottam, meg talán innen indult a komolyzene iránti érdelődésem is. Később is gyakran rádióztam tanulás, munka, vezetés közben. Mert rádiót lehet hallgatni más tevékenység mellett is. A tévével meg az a helyzet, hogy vagy tévét nézek, vagy nem. Aki azt állítja, hogy tévénézés közben másra is ugyanolyan intenzitással képes koncentrálni, mint a tévére, az bizton hazudik, mert valamelyik tevékenysége csorbát szenved.
Ma, azaz inkább tegnap ismét a cégnél zajló rendezkedés kötötte le minden időmet és energiámat. Éjfél után fáradtan kecmeregtem haza, és korgó gyomrom arra figyelmeztetett, hogy még nem vacsoráztam. Nekiálltam hát bekapni valamit, és hogy közben ne legyen olyan nyomasztó a csend, keresgéltem a rádión. A Magyar Katolikus Rádiót fogtam be. Nem is tudtam, hogy középhullámon is lehet fogni nálunk az adásukat. Már jó régen hallgattam őket. Nagyon kellemes volt az adás. Nem kell valami buzgón vallásos zsolozsmára gondolni, egy szóval jellemzve emberi volt az egész. Örömmel hall az ember ismét magas színvonalú rádióműsort olyan témákkal és tartalmakkal, amelyek valóban értelmesek és értékesek. Csak gratulálni tudok nekik, mert ez a színvonal egyáltalán nem nevezhető szokásosnak manapság. Ha tehetem, biztosan többször hallgatom majd őket. Elsősorban persze a neten, mert meló közben éjszakánként az egyszerűbb.
