Amint tegnap már várható volt, ma kiöntött a Zala. Ebéd után hazafelé tettem egy tíz perces kerülőt a vasútig. Mellékelem a képeket.
A főút felől lefelé ballagva elég érdekes látvány tárult elém, a kertek alatt a nagy összefüggő vízfelülettel. Ilyesmi képeket lehetett csinálni az Adrián, amikor mentünk le a strandra. Na jó, ott több volt a pálmafa, és a vízen túl nem Boncodfölde terült el, hanem Pasman sziget.
Nem baj, itt kevesebb a hajó, nincsenek őrült jetskisek, és nem kell félni, hogy az ember valami tengeriszörnybe lép.
A máskor oly csöndben csordogáló Zala, amit egy jó kondiban levő távolugró gond nélkül át tud ugrani nálunk bő vízhozam esetén is, most elég rendesen kicsorgott a rétre.
Néhány jónak ígérkező kép miatt lejöttem a vasúti töltésről, és amíg nézelődtem, észrevehetően emelkedni kezdett a víz, elöntéssel fenyegetve a kis száraz placcot, ahol eddig álltam, így aztán gyorsan visszaslisszoltam, márcsak azért is, mert itt a cégnél még várt ránk a pakolás folytatása.
A képeken ne tessék a beállításokat, fehéregyensúlyokat, stb. számonkérni, mivel a nálam levő telefonnal készültek, amin se zoom, se nézőke, se semmi nem volt.
