Ma este vacsora közben, mint szokásos, szólt a rádió. Radnótiról szólt a műsor, idén lenne száz éves. Bejátszották a "Hetedik ecloga" című versét, azt hiszem Mensáros mondta el. Ez a vers szerintem a magyar költészet egyik csúcspontja. Ha nem akkor és nem ott írta volna, akkor is az lenne. A kérdés igazából az, hogy kit érdekelnek a versek ma, amikor a kommersz szórakozás különféle formái kitúrják a klasszikus szellemi élvezeteket.
Az egyetemen egyszer szülinapomra egy József Attila kötetet kaptam egy nekem igen kedves lánytól. Ez akkoriban teljesen rendben volt, mint ahogy az is, hogy a lányoknak virágot meg csokit vittünk, meg igyekeztünk a kedvükben járni :) Meg az is, hogy barátokkal, barátnőkkel az egész napi agyzsibbasztás után éjjel többnyire a kolesz zeneszobájában kötöttünk ki, ahol klasszikus zenét hallgattunk, néha valaki verseket vagy novellákat olvasott fel. Néha szűk körű, meghitt beszélgetésekben végződtek ezek, néha pedig zsúfolt táraságban parázs viták zajlottak. Sok mindenről vitáztunk: fizikáról, kémiáról, zenéről, költészetről, politikáról, színházról, meg ami jött.
Bátyámmal meg a baráti körrel, barátnővel igen sűrűn jártunk moziba, színházba, hangversenyre, operába. Akkoriban egyetemistáknak elég olcsón be lehetett jutni ilyen helyekre. Sohasem a pénz határozta hát meg, hogy megnézünk - e egy előadást, hanem az, hogy a rengeteg tanulmányi elfoglaltság mellett tudunk - e rá időt szakítani. Nekem tanulás mellett is mindig szólt valamilyen zene, később pedig otthon a programozós meg áramkörtervezős melók közben is mindig szólt valami. Többnyire klasszikus zene vagy jazz. Bennnünket persze a humán végzettségű barátaink lesajnálva vegyész szakbarbárnak neveztek, és mi ezt nagyjából el is fogadtuk, mondtuk, hogy mi nem műértők, csak műkedvelők vagyunk, ez van.
Ma már furcsa távlatból nézek minderre. Az emberek rátapadnak a tévére meg a számítógépre, aztán ennyi. Mi lesz Radnótival, József Attilával, Mozarttal, Bachhal? Mi lesz velünk? Valamelyik mai megélhetési celeb a nyomába tud lépni Nekik? Szerintem még ugyanaz a tévé se képes sugározni őket, annyira más a szellemiségük.
Itt van persze az Internet, ahol mindent megtalálhatunk. Pl. a Radnóti verset is:
https://www.youtube.com/watch?v=cEq0AX4QDw0
Ezzel a mai, "tudod-kisfiam-a-mi-időnkben-még-minden-más-volt" jellegű bejegyzésemet be is zárom :)
