Régebben nagyon sokat vezettem. Nem nagyon számolgattam össze, de körülbelül 600 - 700 ezer kilométert nyomhattam le különféle autókkal, mindeddig komolyabb baleset nélkül. Egy hivatásos sofőr persze elmosolyodik ezen, hiszen ők milliós számokkal büszkélkedhetnek. Mindenesetre, ha Holdra indultam volna, már a visszafele úton járnék :)
Ma éppen Székesfehérvárra kellett elugranom egy céges ügyben. Előttünk megy a 76 - os út, ezen elindulva vettem az irányt az M7-es felé. Az idő nagyon szép volt, elvileg ideális utazóidő. Azért csak elvileg, mert a sok marha kint volt az utakon, nem lehetett tehát a tájban gyönyörködni, hanem arra kellett figyelni, nehogy valamelyik belém csobbanjon. Szeretek tempósan haladni, de soha sem ész nélkül. A 76 - oson egyébként is a defenzív vezetés az egyetlen túlélőeszköz.Bagodot elhagyva már megkezdődött az "Ágyugolyó futam". Egy őrült 3 - 4 nyaktörő előzést hajtott végre. Annyira jutott, hogy 15 kilométeren két autónyi (kb. 100 m ) előnyre tett szert. Meg pár ökölrázogatásra, eltorzult arcú szembejövő sofőrtől felvezetve. Egerszeget elhagyva egy nő egy Passattal kezdett okoskodni. A városban kínosan betartotta az 50 km / h - t, de amint kikerültünk, bevadult. Nem kezdett száguldozni, de amint látott egy "előzni tilos" táblát, egy beláthatatlan kanyart, egy záróvonalat, azonnal nekiállt előzni valakit. A mutatvány harmadszorra majdnem rosszul sült el. Utána ott totyorgott előttem, gondolom, megszeppent saját hülyeségétől. Nem messze a várostól egy szemből elém vágódó motorost menedzseltünk ügyesen a szembejövő autóval, hogy pár centire köztünk el tudott szlalomozni. Szinte pontosan ott volt ez, ahol pár hete egy motoros frontálisan ütközött egy szembejövő autóval. A motor felrobbant, kirepült az útról. A domboldalon nagy foltban leégett fű mutatja a helyet, meg pár méterre a kis kereszt az árok szélén. Ezek a keresztek egyre szaporodnak. Lehet mondani, hogy a 76 - os a vonalvezetése miatt eléggé veszélyes út. Azt is lehet mondani, hogy nagyon rossz út, tele van gödrökkel, kátyúkkal, nyomvályúval. A forgalom is nagyon erős. A baleseteket azonban nagyrészt az ilyen felelőtlen alakok generálják, akiknek sem a saját életük, se a mások élete nem fontos. Az M7 - es csomópontjáig még legalább 8 - 10 teljesen eszetlen produkció szemtanúja voltam. Szerencsére nem történt baleset, de ez több esetben is azon múlott, hogy a felelőtlenül előzgető autóssal szembe jövő kocsi vezetője satu fékkel leállt a padkára, hogy elkerülje a karambolt. Egyszer én is majdnem belecsúsztam az előttem vészfékező kocsiba.
Az autópályán már persze nem kell a szembejövőkkel törődni. Viszonylag simán és tempósan lehet haladni. Összesen egy bunkó opelossal gyűlt meg a bajom, aki egy Nissannal versenyzett. Egymást kerülgették 30 - 40 km - en keresztül, néha mindketten lelassultak 100 alá, máskor nagy gázzal eltéptek. Kettejük párharcába én is bekerültem egy csomó másik autóval együtt. Aztán a nissanosnak elege lett ebből, és eltűzött. Az Opel üldözőbe vette, de nem ért a nyomába, és visszalassult. Ekkor utolértem, elkezdtem előzni. Gázt adott, elhúzott. Ez előfordult még háromszor. A Berlingóban egy alap dízel motor van, szóval nem egy tigris. De meguntam a manusz gúnyosan vigyorgó képét, és egy megfelelő alkalommal odaléptem neki, és otthagytam, mint a xxxx-t. Nem írom le, hogy mennyivel, mert volt egy "enyhe" túllépés :) Szórakozzon valaki mással. Nem igazán értem, hogy embereknek miért okoz gyönyörűséget, hogy másokat szívatnak.
Azt mondják, hogy az utakon, a forgalomban a viselkedésünk pontosan olyan, mint az élet többi területén. Talán azért tart ez az ország ott, ahol tart, mert rengetegen közlekednek gondolkodás és felelősségérzet nélkül, mindenféle szabályt figyelmen kívül hagyva. Ahogy az utak mentén szaporodnak a keresztek, úgy nagyon sok az olyan áldozat is, akit bunkókám nem kocsival tör össze, hanem munkahelyen, hivatali ügyek intézése során, meg a közélet és a magánélet színterein. Csak ezekről nem készülnek megrázó fotók.
Hogy a blog végére mondjak valami jót is: hazafelé beugrottam Ágiékhoz. Hunit ugyan nem ébresztettük fel, de kicsit dumcsiztunk Ágival és Balázzsal, majd siettem én is a dolgomra, őket pedig hagytam kertészkedni szép kis birodalmukban.
